Magyar Nemzeti Parkok
Magyarországon összesen tíz nemzeti park, 145 kisebb természetvédelmi terület és 35 tájvédelmi körzet található.
Az alábbi összeállítás csak a nemzeti parkokat tartalmazza.
Az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park az UNESCO világörökség része.
Hortobágyi Nemzeti Park
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Cím:: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.
Telefon: +36 (52) 529-920
A Hortobágyi Nemzeti Park Európa legnagyobb összefüggő természetes pusztája és a legrégebbi nemzeti park Magyarországon.
Az ország keleti részén fekszik, az alföldi síkságon.
1973 január elsején alapította az Országos Természetvédelmi Hivatal.
A nemzeti park területének legnagyobb rész szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csak kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld.
A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak és nádasok jelentik.
A park leglátványosabb nevezetessége a darvak őszi vonulása.
Számos híres magyar állatfaj él a nemzeti park területén, ilyen például a szürke marha, a csak Magyarországon látható racka juh, magyar lovak és bivaly.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 december 1. óta az UNESCO világörökség része.
Kiskunsági Nemzeti Park
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Cím:: 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.
Telefon: +36 (76) 482-611
Az 1975 január elsején alapított Kiskunsági Nemzeti Park a második legrégebbi nemzeti park Magyarországon.
A park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába.
A Felső-Kiskunsági puszta a magyar alföld legnagyobb szikes területe.
Felszínét nagy kiterjedésű rétek és legelők uralják, jellemzőek a szikes teraszok, változatos, a talaj adottságaihoz alkalmazkodó növényzettel.
Ez a terület ad otthont Magyarország legnagyobb és legnépesebb túzok populációjának és más tipikus őshonos magyar háziállatoknak, mint a racka juh és a szürke marha.
Érdekes látnivaló a Fülöpháza melletti mozgó homokbuckák vonulata, ezek Közép-Európa legérdekesebb homokdűnéi.
A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a nemzeti park legnagyobb területe, Bugac.
Bükki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 3300 Eger, Sánc u. 6.
Telefon: +36 (36) 411-581
Az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Park az Északi-középhegységben fekszik Szilvásvárad és Lillafüred között.
Amerre a szem ellát erdő van, hiszen a park 97 %-a erdőség.
A hegyekben számos ritka és egyedi állatfaj él.
A legfontosabb látnivalók közé tartoznak a különböző karsztos mészkőképződmények és a több mint 900 barlang.
Aggteleki Nemzeti Park
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
Telefon: +36 (48) 506-000
Weboldal: anp.nemzetipark.gov.hu
Az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park az egyik legismertebb magyar nemzeti park.
A park Észak-Kelet Magyarországon, az Aggteleki-karszt régióban található.
Több mint 200 barlang található itt, a leghíresebb a 25 kilométer hosszú, 5,6 kilométeren Szlovákiába is átnyúló Baradla-Domica barlangrendszer, a mérsékelt égöv legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja.
A cseppkövek létrejötte a barlangba beszivárgó víz által kioldott mészkőnek köszönhető.
Ennek két fajtája van elhelyezkedéstől függően, felfelé vagy lefelé növekvő.
A felfelé növekvő cseppköveket sztalagmitoknak nevezik.
Amikor a felső, és az alsó részen keletkezett cseppkövek összeérnek, létrejön egy cseppkőoszlop.
Ezek a formációk különféle neveket kaptak, úgymint: Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Az oszlopok csarnoka és a Titánok csarnoka.
A Baradla-barlang hangversenyterme széles körben ismert nagyszerű koncertjeiről és csodálatos akusztikája miatt.
Az Aggteleki Nemzeti Park 1995-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 9435 Saród, Rév-Kócsagvár, Pf. 4.
Telefon: +36 (99) 537-620
Fax: +36 (99) 537-521
A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1991-ben alapították.
Az osztrák határ mentén található Nyugat-Magyarországon.
A Fertő és a Hanság fejlődéstörténetileg összefüggő vízi élőhelyek.
Az egyedülálló növény és állatvilág valamint a kultúra teszi híressé.
A Fertő a legnagyobb sós vizű tó Európában.
A tónak nincs természetes elvezetése, ezért a Hanság-csatornán vezetik el a vizét.
A Hanság természeti képét is a víz alakította, ám a lecsapolások napjainkra jórészt kultúrtájjá formálták az egykor kiterjedt, járhatatlan mocsár- és lápvidéket.
Ez a nemzeti park az egyik legjelentősebb természetes vizes terület Európában.
Duna-Dráva Nemzeti Park
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 7625 Pécs, Tellye tér 9.
Telefon: +36 72 517 200
A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával.
Kiterjedése mintegy 49.000 hektár.
A nemzeti park a Duna-Sió torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el.
Ez a védett terület az élőhelyek hatalmas területét foglalja magában, kezdve a nyílt vízterületektől a különböző lombhullató erdőkön át a száraz szikla- és homokgyepekig.
Legjellegzetesebb látnivalója a folyók állatvilága, elsősorban a Gemenc erdei gém-rezervátum.
A festői szépségű, háborítatlan táj az idegenforgalom számára is nyitott.
Körös-Maros Nemzeti Park
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 5040 Szarvas, Anna liget, Pf. 72
Telefon: +36 66 313 855
Az ország Dél-Keleti részén található Körös-Maros Nemzeti Parkot 1997-ben alapították.
Magába foglalja Békés megyét, Csongrád megyének a Tiszától keletre eső területeit, a dévaványai pusztákat és a Körösök völgyét.
Jelentős természeti értéket képviselnek a dévaványai és biharugrai gyepek, a vésztomágori puszták, a bélmegyeri Fás-puszta, a Kis-Sárrét mocsár, a Kardoskúti Fehértó és a Körös-völgyi árterek.
A park területén több egyedi védett állat és növényfaj él, ilyenek a túzok, és a búbos banka valamint az agárosbokor, amely egy védett orchidea faj.
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 8229 Csopak, Kossuth u. 16.
Telefon: +36 (87) 555-290 / +36 (87) 555-291
A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park a második legnagyobb védett terület Magyarországon.
A parkot 1997-ben alapították.
A Balaton nemzeti parkja Balatonakarattyától a Kis-Balatonig fogja egységbe a táj természeti és kulturális értékeit.
Az itt található bazalt hegyek ritka növény- és állatvilágnak adnak otthont.
A dombok között sok szőlőültetvényt és építészeti emlékeket, várromokat, falvakat, templomokat és kastélyokat is találhatunk.
Míg a badacsonyi bükkös erdők meredek lejtőin gyönyörű ciklámen virágokat láthatunk, addig a gyertyános tölgyligetekben májkökörcsin, pirítógyökér és bíboros vajvirág nő.
A sziklákon és a bazalthegyek erdeiben több ritka madárfaj fészkel, ilyen a holló, a vörös vércse vagy a sólyom.
A Szigliget hegy alatti nádasban védett nyári lúd fajok élnek.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52.
Telefon: +36 (1) 391-4610
Az 1997-ben alapított Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
A nemzeti park Budapesttől északra, a Duna és az Ipoly folyók között terül el a festői szépségű Duna-kanyarban és a Szentendrei szigeten.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon.
A ritka, kipusztuló félben lévő fajok mentésére több programot indítottak el.
Őrségi Nemzeti Park
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: 9941 Őriszentpöter, Siskaszer 26/A
Telefon: +36 94 548 036
A 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park Magyarország legfiatalabb nemzeti parkja.
A park közel 44.000 hektáron 44 település határát öleli fel.
Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdei fenyvesek a jellemzőek.
A nemzeti park magába foglalja a Kőszegi-hegység és a Ság-hegy területét.
Az itt lévő egyedülálló táj és a kulturális örökség jól ismert Magyarországon.
A falvak megőrizték középkori formáikat és az úgynevezett "szeres" szerkezetet.
|
