A magyarok hite – A görög katolikusok
A görög katolikus egyház már a középkorban erőteljesen jelen volt Magyarországon.
Sőt a 11. és a 12. században már volt néhány görög katolikus kolostor az országban, de ezek mindegyike megsemmisült a 13. századi tatárjárás nyomán.
A 15. és a 16. században a török támadások miatt széles körben elterjedt népvándorlásnak köszönhetően ortodox szerbek, ruszinok, szlovákok és görögök költöztek az ország területére.
Legtöbbjük felvette a katolikus hitet, de megtartották bizánci örökségüket.
A 18. században számos magyar protestáns katolikussá lett, de leginkább a bizánci rítust választották, ezzel is növelve a magyarországi görög katolikusok számát.
Ők nem magyar görög katolikus püspökök joghatósága alá kerültek.
Amikor ez a görög katolikus közösség integrálódott a magyar társadalomba, néhányan elkezdték szorgalmazni a magyar nyelv használatát a liturgiákban, de az egyházi hatóságok ellenálltak ennek a javaslatnak.
Emiatt az első magyar nyelvű fordítása Aranyszájú Szent János liturgiájának csak 1795-ben jelent meg magánkiadásban.
A 19. században több más liturgikus írás jelent meg magyarul, de használatukat az egyházi hatóságok nem hagyták jóvá.
A közösség történetében a vízválasztó az 1900-as év volt, amikor egy nagy csoport magyar görög katolikus ment Rómába, a szentévi zarándoklatra.
Átadtak egy petíciót XIII.
Leó pápának arra kérve őt, hogy hagyja jóvá a magyar nyelv használatát a liturgiában és hozzon létre egy külön egyházmegyét a számukra.
A kérést megtárgyalták mind a Szentszéken, mind Budapesten és végül 1912. június 18-án X.
Pius pápa megalapította a 162 görög katolikus hívőt befogadó Hajdúdorogi Egyházmegyét.
Mivel Hajdúdorog csak egy kis település, 1913-ban az első püspök székhelye Debrecen lett.
A következő évben átköltözött Nyíregyházára, amely a mai napig is a Hajdúdorogi püspök székhelye.
Annak ellenére, hogy megalapították a magyar görög katolikusok egyházmegyéjét, a magyar nyelvhasználat még mindig korlátozott volt, a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve az ógörög lett, a papságot pedig kötelezték arra, hogy azt három éven belül elsajátítsák.
Az I. világháború kitörésével azonban a dolgok megváltoztak és az ógörög nyelv használatának követelményét nem sikerült végrehajtani.
Az 1930-as években a liturgikus könyveket már magyar nyelven tették közzé.
Trianon után az Eperjesi Egyházmegye 20 parókiája maradt hazánk területén, a Munkácsi Egyházmegyéből pedig csupán egy parókia. XI.
Pius pápa felhatalmazása alapján Francesco Marmaggi, pápai nuncius 1924. június 4-én kelt alapító iratával az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól, s számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, apostoli exarchátust állított fel.
Ezeknek eltérő identitása volt, mert a szláv nyelvet használták.
Az 1940-es években azonban mindannyian a magyart kezdték használni és ekkortól kezdve az apostoli exarchátus a hajdúdorogi püspökséghez tartozik.
A kommunista uralom időszakában a görög katolikusok nem tapasztaltak olyan kemény üldöztetést, mint a környező szocialista országokban.
Azonban meg kellett küzdeniük számos korlátozással, az iskoláit államosították, egyesületeit betiltották, ingatlanjait elvették, a bazilita és a bazilissza rendet felszámolták.
Az egyházellenes intézkedések végső célja volt az egyház kiszorítása a társadalomból és annak elsorvasztása.
A Hajdúdorogi Egyházmegye eredetileg csak Kelet-Magyarországot és Budapest városát fedte le.
1980-ban az egyházmegye joghatóságát kiterjesztették egész Magyarországra.
Az oktatás színvonalának emelése érdekében, a Hittudományi Főiskola, a Római Pápai Keleti Intézet először affiliált, majd pedig aggregált intézménye lett.
Ennek eredményeként az alapképzés mellett (baccalaureátus) megindult a keleti teológiai speciális képzés (licencia).
Jelenleg Magyarországon 175 görög katolikus plébánia található, amelyet 265 pap és 11 női lelkész szolgál.
A viszonylag kis számú magyar görög katolikusok akik Észak-Amerikába vándoroltak, fenntartanak néhány plébániát, ezek mindegyike a rutén egyházmegyék része az USA-ban, illetve az ukrajnai egyházmegyék része Kanadában.
2007. november 10-én XVI.
Benedek pápa elfogadta a 75 éves Keresztes Szilárd püspök lemondását, aki 1988 óta szolgálta a Hajdúdorogi Egyházmegyét.
|
